2015. március 17., kedd

101.rész

Jade

   Furcsa, de egyben megnyugtató is volt ahogy átléptem a házam küszöbét. Az első ami feltűnt, hogy az egész lakást belengte a babák édes illata. Önkéntelenül is mosolyra húztam a számat és úgy indultam a lányaim keresésére. Nem sokat kellett mennem, mert a nappaliban találtam őket, Joe és Damien kezei közt. Éppen hatalmas elánnal tüntették el egy-egy cumisüveg tartalmát.
 - Sziasztok! - köszöntem halkan, hogy ne zavarjam meg az étkezést.
 - Szia...sztok! - köszöntek, majd visszafordultak a dolgukhoz. Néhány pillanatig csöndben bámultuk őket, de aztán kiürültek az üvegek és jöhetett a büfiztetés.
 - Csinálod te? - kérdezte Dam kedvesen és felém nyújtotta az eddig vállán pihenő textil darabot.
Remegő kezekkel vettem el tőle és terítettem a sajátomra, majd átvettem az érdeklődve nézelődő pici lányt.
 - Szia Joanne - nyomtam puszit a szőke tincseire.
 - Honnan tudod, hogy ő az? - nézett rám döbbenten Damien.
 - Nem tudom - vontam meg a vállamat. - Csak érzem, de lehet, hogy abból jöttem rá, hogy ő előbb kész lett az evéssel, mint Hanna. Ti mondtátok, hogy Jo sokkal bélpoklosabb, mint Han - becéztem a lányokat.
 - Eszméletlen vagy - ingatta meg a fejét nevetve az idősebb McIntry. - Nekünk hetekbe telt, mire megtudtuk őket különböztetni.
 - Mondtam én, hogy csodás anya leszel - kacsintott rám Harry biztatóan.
 - Gyere, segíts tisztába tenni őket - állt fel Joe és elindult a gyerekszobába.
Ahogy utána mentem, kíváncsian néztem körül bent. Furcsa volt látni, hogy az eddig üres szobát már teljesen belakták a kicsik. Mindenhol ruhák, játékok, pelenkák és különböző baba ápolási szerek voltak. Elképedve figyeltem ahogy Joe gyakorlott mozdulatokkal cseréli ki Hanna pelenkáját. Annyira rutinosan mozgott, hogy még a számat is eltátottam a nézése közben.
 - Most te jössz - mosolygott rám miközben lefektette a kezében lévő babát az ágyába.
Megrettenve néztem a fiúkra, akik csak kedvesen mosolyogtak rám, ezzel is ösztökélve, hogy nem lesz semmi baj. Először kicsit ügyetlenkedtem, de aztán a szóbeli útmutatások segítségével sikerült tisztába tennem Joannet, aki ezt egy hatalmas vigyorral az arcán hálálta meg nekem. Óvatosan befektettem őt is az ágyába és felhúztam nekik a zenélős, pörgenttyűt, ami az ágyuk felett lógott. Kellemes melódia hangzott fel a szobában és a két kicsi erősen figyelni kezdte a feje felett mozgó tárgyat.
 - Pár perc és alszanak - suttogta Damien, majd Harryvel és Joeval kimentek a szobából. Én még maradtam és egészen addig figyeltem a két kislányt, míg mindketten el nem kezdtek egyenletesen szuszogni. Ekkor egy-egy puszit nyomtam az arcukra és behúztam magam után a szobájuk ajtaját.
 - Alszanak? - kérdezte Dam mosolyogva.
 - Igen, mint a mormoták - sóhajtottam fel és leültem a kanapéra. - Annyira furcsa, hogy nem is olyan rég még azon vitatkoztunk, hogy milyen legyen az ágyuk, most meg már benne alszanak - szaladt ki a számon.
 - Igen, gyorsan telik az idő - vigyorodott el Harry. - Ha hinni lehet Niallnek, lassan már a fiúk is megjelennek, hogy udvaroljanak nekik.
 - Bebaszna - nyögött fel Joe fájdalmasan. - Azt hiszem vennem kell egy puskát - meredt maga elé mogorván. Hangosan nevetni kezdtem, de úgy, hogy még a könnyem is kicsordult.
 - Ne haragudjatok - törölgettem a szemeimet -, de annyira vicces ahogy védeni próbáljátok őket.
 - Persze, mert lányok és nem engedjük, hogy holmi kis pöcsfejek szórakozzanak velük - nézett rám Harry is morcosan.
 - Ó, jaj szegény kicsikéim - tettem a szívemre a kezem. - Egy rakás férfi fogja vigyázni az erényeiket. Egy rakás olyan férfi, akik számolatlanul vitték a nőket az ágyukba - pirítottam rájuk.
 - Jó, de az más - forgatták meg a szemeiket.
 - Mégis miben?
 - Mert ők a mi lányaink - jelentette ki büszkén Joe.
 - Ja, az mindjárt más - húztam el a számat -, de akikkel lefeküdtél, ők is valakinek a lányai voltak.
 - Basszus, hagyjátok ezt abba - vetett véget a vitánknak Damien. - Hála istennek, még csak pár hónaposak, így rá érünk ezzel a problémával jóval később foglalkozni. Inkább a most fent álló helyzetet kéne megbeszélnünk.
 - Mire gondolsz? - néztem értetlenkedve rá.
 - Arra, hogy most, hogy végre haza jöttél, elég kicsi lett a ház ennyi embernek - mutatott körbe. - Viszont a lányok megszokták az apjuk jelenlétét. Szóval arra gondoltam, hogy én szépen haza költözöm, de Joe marad.
 - Megoldjuk nélküle is a dolgokat - szólalt meg Harry vészjóslóan.
 - Én vagyok az apjuk és ezt senkinek nem engedem át - nézett Joe farkasszemet a Göndörrel.
Magamba roskadva hallgattam, ahogy szócsatázni kezdtek a fejem felett. Nem tudtam, hogy mit is kéne csinálnom. Az eszem és a szívem is mást mondott. Az egyik azt suttogta, hogy fogadjam el Hazza szerelmét és legyek boldog, de a másik rögtön rákontrázott, hogy ezt nem tehetem Joeval, mert ő a kicsik apja és ő is szeret engem.
  - Elég! - emeltem fel a hangom, mikor a két srác már majdnem egymásnak ugrott. Döbbenten hallgattak el és néztek rám. - Dam - pislogtam kérőn a barátomra. - Vigyáznál a lányokra, míg én elmegyek?
Beleegyezően bólintott.
 - Hova mész? - kérdezte Harry értetlenül.
 - Beszélnem kell valakivel - álltam fel a helyemről és a telefonomat magamhoz véve elindultam.
 - Mégis kivel? - ért utol Joe mérges hangja.
 - Egy olyan valakivel, aki segít eldönteni, hogy most mit tegyek - szóltam vissza a vállam felett, majd kiléptem az utcára. Kabátomat összébb húztam magamon és sietősre igazítottam a lépteimet. Jól esett kiszellőztetni a fejemet és rendezni a gondolataimat. Mikor már úgy éreztem, hogy értelmesen fel tudom vázolni a problémámat annak a illetőnek, fogtam a telefonomat és felhívtam. Gombóccal a torkomban vártam, hogy felvegye. Amikor ez megtörtént, egy hatalmas sóhaj szakadt fel a mellkasomból.
 - Szia Lou! - köszöntem a régen látott nőnek, akit annak idején a szívembe zártam.
 - Hali Jade - üdvözölt ő is, de a hangján hallottam, hogy nagyon meglepődött a hívásomtól. - Baj van?
 - Nem nincs, illetve... - habogtam össze-vissza, majd lehunytam a szemeimet és erőt véve magamon belevágtam. - Tanácsra lenne szükségem. Tudnál nekem segíteni?

13 megjegyzés:

  1. félek.
    komolyan.
    tényleg félek
    leginkább tőled. vagyis hogy mit fogsz itt művelni. előre félek, hogy akár nekem nem tetsző dolgokkal is találkozhatok majd. ez olyan szívás!
    amúgy tudd meg igazán érdekes olvasni miközben veled beszélgetek és eltereled a figyelmem és miközben próbálnék kritikát írni neked válaszolni. Komolyan.
    Amúgy mielőtt elkezdtünk volna beszélni ilyen zéró hangulat volt, de most elég jó kedvem lett köszönöm, nem tudom hogy csináltad :)))
    Jó fejezet lett drága barátnőm. Amúgy mi van velünk Madridban? Na attól tényleg igazán rettegek, mert, hogy ott lehet sok marhaság az nem kérdéses. Azért tényleg rágom a köröm.
    Holnap jön a kedvenc napom *-* (amúgy nem bírom a szerdákat, hülye az órarendem) de Ana miatt megéri.
    Úgy látom megint egy regény írok neked. Hát így jártunk muhahaha.
    De be kell fejezzem mert van egy új üzenetem és lefogadom te vagy, szóval bocs mennek kell válaszolni.
    Jó fejezet lett még ha rövidke is és baljós előérzeteim támadtak.
    Tudod tulajdonképpen alá se kén írjam úgyis tudod, csak én hordok össze annyi baromságot.
    <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3
    :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Abban a pillanatban, hogy leírtad nekem, hogy keddenként a Hellboy című film jut eszedbe, már tudtam, hogy írtál. Ennyit arról, hogy az embereknek ismerniük kell egymást, hogy egy hullámhosszon legyenek. :)
      nevetni fogsz, de ma én is kripta hangulatban voltam és csak azután oldódtam fel, hogy veled beszélgettem. :D
      A Madridos történet alakul, mint púpos gyerek a prés alatt. XD Nem kell rettegni tőle, hiszen csak a szokásos formánkat fogjuk hozni. ;)
      És igen, már megismerem, ha te írsz nekem, mert imádom a stílusodat. <3
      Puszi innen is. :D :D :D <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3

      Törlés
  2. Én most...komolyan?? Kit fog választani, mert biztos azért, hívta fel Lout! Lemerem fogadni!!! Siess!! ♥♥♥
    Puszi Enci!

    VálaszTörlés
  3. Van egy ötletem az 1D helyrehozására aki segít irjon fb nevem: Alexandra Viktória Horan köszi elöre is

    VálaszTörlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

      Törlés
    2. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

      Törlés
    3. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

      Törlés
  5. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés
  6. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  7. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés